Tizenöt év kormányzati felelősség – évfordulós az első jobboldali kétharmad

Almási B. Csaba, Baranya Róbert és Krupincza Mariann írása a Mandiner-hetilapban

Tizenöt évvel ezelőtt kapott kormányzati felhatalmazást a jobboldal. A 2010-es országgyűlési választás április 25-én tartott második fordulója után kiderült, hogy az Orbán Viktor vezette Fidesz–KDNP kétharmados többségbe került a parlamentben. A leváltott szocialisták mindössze 15 százalékot tudtak összekaparni, rajtuk kívül pedig csak a Jobbik és az LMP alakíthatott frakciót a törvényhozásban.

A május 29-én megalakuló kormány hatalmas lendülettel vetette bele magát a munkába: gazdasági akciótervet hirdetett, új médiatörvényt dolgozott ki, visszafizette az IMF-hitelt, és megkezdte az 1989-es ideiglenes alkotmányt felváltó alaptörvény kidolgozását, amelyet a következő évben fogadott el az Országgyűlés.

Tétlenkedésre nem volt idő, hiszen kezelni kellett a hatalmas államadósságot, a munkanélküliséget, az elkeserítő demográfiai folyamatokat, és segítségre szorultak a devizahitel-csapdába került emberek.

Gyógyítani a régi sebeket

ennek első megnyilvánulása volt a 2004. decemberi népszavazás kudarcára válaszul elfogadott törvény a kettős állampolgárságról. A világban élő magyarság tagjai között köteléket alkotó jogszabályt még a 2004-ben elutasító álláspontot képviselő baloldal többsége is támogatta. A kormány nem állt meg itt, egy évvel később a választójogi törvény módosításával magyarországi szavazati joghoz juttatta a határon túli magyarokat.

A 2010-es önkormányzati megméretésen is tarolt a Fidesz, szavazatarányban a tavaszi eredményeit is felül tudta múlni. Bár a jobboldal már 2006-ban elhódította a megyei jogú városok többségét, 2010 októberében egy kivételével az összes ilyen településen győzelmet aratott. A megyei közgyűlésekben pedig kivétel nélkül megszerezte a mandátumok abszolút többségét. Budapest főpolgármesteri címét Tarlós István kapta meg, és a kerületek is narancsba borultak: a kormányoldal a huszonháromból tizenkilencben győzött.

A jobboldali kormány politikájának egyik sarokköve, a kormányzás első évének szimbolikus állomása volt az új alaptörvény megalkotása, amelyet csaknem egyéves előkészítő munka után 2011 áprilisában fogadott el a parlament. Kövér László házelnök történelmi pillanatnak nevezte a szavazást, amellyel a Ház „lezárta az átmenetiség 1989. október 23-a óta számított több mint két évtizedét, és lezárta az elmúlt hatvanhét évet is”. A kormányoldal előterjesztése nyomán júliusban a parlament megszavazta az új egyházügyi törvényt, amellyel tizennégy egyházat és felekezetet ismert el.

Orbán Viktor kormánya már ekkor szembekerült Brüsszellel, mert az Európai Unió vezetésének szemét csípte az új alkotmány és az ideológiai irányvonal. Erre reagálva szerveződött meg az új alaptörvény hatálybalépését követően, 2012 januárjában az első békemenet, a kormány politikája melletti elköteleződést kinyilvánító tömegdemonstráció. A megmozdulást az eltelt tizenöt évben kilenc követte.

2012 végén a kormány egy máig tartó, a háztartásokat védő döntést hozott a rezsicsökkentés bevezetésével, amely a gyakorlatban a közüzemi szolgáltatások területén a hatósági árra való áttérést jelentette a szabad áras díjszabásról. A családtámogatások is ekkor kerültek fókuszba, elindult az otthonteremtési program, majd a ciklus végén a gyed extra. Szintén az első ciklus intézkedései közé tartozik, hogy a kabinet átvállalta az önkormányzatok adósságát.

Migrációs kihívások

A 2014-es parlamenti választás már csak egyfordulós volt, és az Országgyűlés létszáma 386-ról 199-re csökkent. Ezen a voksoláson már a határon túliak is részt vehettek. Az egyesült baloldali ellenzék megszorongatni sem tudta a kormánypártokat, így annak ismét kétharmados többsége lett. Rajtuk kívül ezúttal is csak a Jobbik és az LMP jutott a T. Házba. Az egy hónappal későbbi európai parlamenti választáson a Fidesz–KDNP a huszonegy képviselői helyből tizenkettőt szerzett meg. Orbán Viktor abban az évben mondta el Tusnádfürdőn elhíresült beszédét, amelyben kijelentette: az új állam, amely Magyarországon épül, nem liberális, hanem illiberális.

A ciklusban a kormány folytatta a gyermeket nevelő családok anyagi támogatásának növelését, bevezetve a családok otthonteremtési kedvezményét, később bővítette a családi adóalap-kedvezményt, bevezette a diplomásgyedet.

Időközben az országot is elérte a migrációs válság, a Közel-Keletről és Afrikából illegálisan Európába zúduló bevándorlók kezelhetetlenné váló tömege. 2015 szeptemberében pattanásig feszült a helyzet, migránsok lepték el Budapestet, majd miután a kormány lezárta a déli határt, eszkalálódott a konfliktus: szeptember 16-án Röszkénél a migránsok megostromolták a rendőrök által védett határkerítést. 

amely érvénytelen lett, ám a válaszadók csaknem száz százaléka mondott nemet az uniós javaslatra.

A kontinens nagyvárosai terrortámadások sorát szenvedték el, a migráció pedig uralkodó témává vált a napi politikában. A kormány 2017 őszén nemzeti konzultációt hirdetett, majd ennek eredményeképpen 2018 elején benyújtotta a parlamentnek a Stop Soros néven emlegetett törvénytervezetet, amely a későbbi szigorításokkal együtt büntetőjogi tényállássá emelte az illegális bevándorlás elősegítését és támogatását. 
Az alaptörvényben is rögzítették, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.

A 2018-as választás előtti momentum volt a felsőoktatási törvény lex CEU néven ismert módosítása, amely a külföldi intézmények magyarországi működését szabályozta újra. Ezzel a kormány megint kivívta Brüsszel haragját, az Európai Bizottság megindította sokadik kötelezettségszegési eljárását Magyarország ellen.

Támadások belülről és kívülről

A 2018-as választás a Fidesz újabb kétharmados többségét hozta az egymással marakodó ellenzéki pártokkal szemben. A kormány és Brüsszel hadakozása ebben az évben újabb állomásához érkezett a hazánkat súlyosan elmarasztaló Sargentini-jelentés elfogadásával, amelynek eredményképpen az Európai Parlament kezdeményezte Magyarországgal szemben a 7-es cikk szerinti eljárást. Ennek indoka az volt, hogy a testület szerint hazánkban fennáll az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének veszélye. A kormány tiltakozott a jelentésben megfogalmazott állítások ellen, majd az Országgyűlés határozatban utasította el a dokumentumot.

Decemberben kormányellenes megmozdulások kezdődtek, amelyek közvetlen kiváltó oka a munka törvénykönyvének túlórákra vonatkozó módosítása volt. December közepén, a javaslat szavazásán szokatlan jelenetek zajlottak le a parlamentben: az ellenzéki képviselők egy megtervezett akcióval próbálták megakadályozni a törvény elfogadását. A megmozdulások az utcán folytatódtak, s a tiltakozás az MTVA székházában csúcsosodott ki, amikor ellenzéki képviselők a köztévé épületébe bejutva erőszakkal akarták beolvastatni követeléseiket.

A következő évben a kormány a gyermeket nevelők támogatására meghirdette a családvédelmi akciótervet, bevezette a babaváró támogatást, bővítve a csokot, és mentesítette a négygyermekes édesanyákat a személyi jövedelemadó fizetésének terhe alól, ami európai viszonylatban egyedülálló intézkedés volt.

Mindent elsöprő járvány

A 2019-es önkormányzati választás országosan a Fidesz győzelmével, a főváros többségében azonban a vereségével végződött.

Az év végén egy új kihívással kellett szembenéznie a világnak. Kínában 2019 decemberében ütötte fel a fejét a covid19, amely globális járványt okozva több millió ember életét oltotta ki, és gyökeresen megváltoztatta a hétköznapokat. Hazánkban az első két esetet 2020. március elején regisztrálták, néhány nappal később a kormány elrendelte a veszélyhelyzetet, különleges jogrendet vezetett be, és felállította az operatív törzset. A koronavírus miatti első elhalálozás március 15-én történt. A társadalomnak példátlan korlátozásokat, karantént, lezárásokat, kötelező maszkviselést kellett betartania, a mindennapokat félelem uralta. A kormány a járványkezelés mellett intézkedéseket hozott a pandémia gazdasági hatásainak enyhítésére, és újratervezte a költségvetést.

Az év végére a járvány hatására drasztikusan megemelkedtek a világpiaci energiaárak, a kabinetnek közbe kellett avatkoznia, novemberben üzemanyag-
árstopról döntött, 2022 januárjában pedig korlátozta egyes alapélelmiszerek árát.

Nagy visszhangot váltott ki a 2021 júniusában elfogadott gyermekvédelmi törvénycsomag, amellyel a pedofil bűncselekményeknek igyekeztek gátat szabni. A jogszabályt nemzetközi fronton is heves politikai viták övezték.

Véres háború a szomszédban

Az ország még fel sem ocsúdott a koronavírus-járványból, amikor 2022 februárjában Oroszország megtámadta Ukrajnát, a háború pedig tovább rontotta a gazdasági helyzetet. Az európai politikában is dúlt a harc. A nyugati országok és az amerikai vezetés Moszkva elleni szankciókkal és Ukrajna felfegyverzésével reagált, a magyar kormány azonban nem csatlakozott a kánonhoz. 

Magyarország ennek megfelelően – miközben folyamatosan fogadta a menekülteket – sem pénzzel, sem fegyverrel nem támogatta Ukrajnát. A kormányfőt az álláspontjáért külföldön és belföldön is hevesen támadták, Putyin-barátsággal vádolva.

A háború a 2022-es választás egyik kiemelt témája lett. Az ellenzék nagy része egységbe tömörült, előválasztást is rendezett, ám így sem tudta megakadályozni a Fidesz újabb kétharmados győzelmét. A választással együtt tartották a gyermekvédelmi népszavazást, amely ugyan nem érte el az érvényességi küszöböt, a válaszadók elsöprő többsége a kiskorúak védelmét szorgalmazó álláspontra helyezkedett.

2022-ben több fontos gazdasági intézkedés született. Nyáron megszüntették a kisadózó vállalkozások tételes adóját, decemberben pedig kivezették az üzemanyagárstopot. 

2023-ban egyebek mellett a közoktatást átalakító státusztörvény keltett éles politikai vitákat, a tanárok és az ellenzék több demonstrációt tartott a jogszabály ellen. 2024 elején kitört a kegyelmi botrány, amelynek következtében távozott posztjáról Novák Katalin köztársasági elnök, a korábbi igazságügyi miniszter Varga Judit pedig lemondott képviselői mandátumáról, visszalépett az EP-lista első helyéről, és távozott a közéletből. Az Országgyűlés február végén Sulyok Tamást választotta meg az államfői posztra.

A botrány Varga Judit exférje, Magyar Péter politikai színpadra lépését hozta magával, ami gyökeresen átrendezte az erőviszonyokat az ellenzéki térfélen. Ez már a júniusi európai parlamenti és önkormányzati választáson is megmutatkozott. A választásokat megnyerő Fidesz mögött a Tisza Párt lett a legerősebb formáció.

Az év további része főként gazdasági küzdelmekkel telt. A kormány az infláció letörését célozta, és a családok életét könnyítő intézkedéseket hirdetett meg.

Egy év van hátra a következő választásig. Ez az időszak a legkevésbé sem ígérkezik eseménytelennek.

Nyitókép: MTI/Beliczay László